• Nagy horderejű EU-pályázati döntés jön a Miniszterelnökségtől K+F közbeszerzési témakörben!!

A közlejövőben várható a Miniszterelnökségtől egy szakmai állásfoglalás arról, hogy pontosan hogyan kell értelmezni a Közbeszerzési Törvény 25 millió forintos támogatási küszöbével kapcsolatos szabályt, azaz pontosan mely esetekben mentesül a kutatás-fejlesztési támogatást elnyerő cég a közbeszerzési kötelezettség alól. Ez a téma az eddigi nyertes támogatási döntések alapján több száz magyar céget és intézményt érint, de ennél is több, közel 2700 céget érint egy másik pályázat kapcsán (valóban bekerül-e az új állami projektértékelői rendszerbe a prototípusos pályázat értékelése), amelynek kimenetele a jelek szerint még több hónapnyi vita után sem dőlt el az államigazgatás berkein belül.

Az értelmezési bizonytalanság lényege az, hogy

• az egyik értelmezés szerint, ha a projekt 25 millió forint feletti támogatás-tartalma teljes egészében KFI célú, akkor nem kell közbeszerzést kiírni
• a másik értelmezés szerint, viszont ha van olyan költségelem a nyertes projektnél, ami nem közvetlenül KFI célú, de a konkrét KFI projekthez kötődik (pl. kötelező pályázati kommunikáció, projektmenedzsment díj), akkor az egész, 25 millió forintot meghaladó támogatás-tartalomra ki kell írni a közbeszerzést

Ez azért fontos és egyúttal nagy horderejű, mert a közelmúltban nyertesnek hirdetett KFI célú uniós pályázatok nagy részének megkezdését, illetve a támogatások kifizethetőségét (és gyorsaságát is) lényegesen befolyásolja a kimenetel. Ha ugyanis kiderül, hogy szigorúan kell értelmezni a Kbt. idevágó részét (kizárólag a közvetlenül KFI-célú támogatási rész mentesül a Kbt. hatálya alól), akkor sok cég még a 4-6 hónapig is eltartó közbeszerzési kötelezettség kiírásával szembesül, ami a projektek megvalósítását, illetve a támogatások kifizethetőségét is érdemben lassíthatja.

További részletek: http://www.portfolio.hu/unios_forrasok/kfi/nagy_hordereju_eu-palyazati_dontes_jon_a_miniszterelnoksegtol.1.236732.html

• Hatalmas pofonba szalad bele, aki így költi el az EU-pénzt (avagy a pénzügyi lizing csapdái)

Hatalmas pofonba szalad bele az, aki lízingből akar nagyértékű gépet beszerezni uniós pályázat keretében, hiszen a gép amortizációs idejénél sok esetben csak rövidebb megvalósítási időszakot enged a pályázat kiírója. Emiatt könnyen előfordulhat az az eset, hogy bár 50%-os támogatási intenzitás tudatában kezdene hozzá a projekthez a nyertes, de kiderül, hogy ennek csak a felét használhatja fel, vagyis csak 25 %-os támogatást kap, a többit pedig vissza kell fizetnie.

A nagyobb összegű, termelési kapacitásbővítő és kutatás-fejlesztési pályázatok esetében gyakran előfordul, hogy a pályázók jellemzően nagy értékű és piacképes gépeket szereznek be a projekt keretében, és mindez erőteljesen a lízing konstrukcióban történő finanszírozásra sarkallja a pályázót és a finanszírozót is. A legfrissebb adatok szerint a GINOP-1.2.1-15 kódszámú, termelési kapacitásbővítő pályázatnál a 490 darab hatályos támogatási szerződésre összesen már 29,5 milliárd forintot fizettek ki, míg a GINOP-2.1.1-16 kódszámú, vállalati K+F+I pályázatnál a múlt heti eredményhirdetés alapján több mint 68 milliárd forintnyi EU-támogatást nyert el 247 projekt. Ezek alapján tehát ez a  téma több mint 700 céget érinthet Magyarországon.

További részletek: http://www.portfolio.hu/unios_forrasok/palyazatok/hatalmas_pofonba_szalad_bele_aki_igy_kolti_el_az_eu-penzt.4.236672.html